Az tetszett Lengyelországban, hogy amikor felmentünk a hegyre, ott szép volt a kilátás. Láttunk egy hiúznak kinéző állatot. Vettünk sajtot. 

Az is jó volt, amikor a lengyelekkel játszottunk focimeccset, és utána buliztunk!

Még az a falu is tetszett, ahol minden házon volt valami színes minta. Az egyik háznál egy öreg néni jött ki és lengyelül beszélt hozzám! Na Nagyon jó volt Lengyelországban. 

 Minden évben nagyon várom a tanév végét, de idén különösen izgatott voltam, mert életemben először utaztam külföldre.

            Az iskolai ballagást követő szombat reggelen már az óra csörgése előtt ébren voltam. Hét órára kísértek a szülei és a kishúgom az iskola elé. Márta néni névsorolvasása után elbúcsúztunk szüleinktől, felszálltunk a buszra és elindultunk Lengyelországba. Késő délután érkeztünk meg Golkowice-be a szállásra. A tábor az erdő szélén volt. Először felderítettük a tábor környékét, majd korgó gyomorral mentünk vacsorázni. Az egész napos buszozás engem nagyon kifárasztott, ezért hamar kidőltem. A következő napok korai ébresztéssel indultak. Az első nap két-három órányi buszút után Krakkó látványosságait fedeztük fel. Nekem a város egyik jelképe, a tűzokádó sárkány tetszett a legjobban. Volt szabadprogram is, amikor tanári kíséret nélkül csapatokba verődve boklászhattunk a város főterén. Késő délután értünk vissza a táborba. A következő napok hosszabb-rövidebb kirándulással teltek. Gyönyörűek voltak a Lengyel-Tátra hatalmas hegyei, és fantasztikus látvány tárult elénk a lanovkázáskor. Az utolsó két este szórakozással telt. A táborban nemcsak mi magyarok voltunk, hanem lengyel diákok is. Így drukkolhattunk a lengyel-magyar barátságos focimeccsen a magyar fiúknak, amit sajnos nem a mieink nyertek. Utolsó este takarodó után nem sokkal felcsendült a „Reggeli dal”, ami mindenkit meglepett. Pizsamában vonult ki a társaság a házból. Az udvaron már lobogott a tábortűz. Körülültük a tüzet és énekelni kezdtünk. A tábortűz mellett jó hangulatban telt az este. Utána fáradtan vonult mindenki vissza a szobájába. Másnap délután élményekben gazdagon tértünk haza szüleinkhez.

            Szeretném megköszönni osztályfőnökömnek, Nóra néninek és Márta néninek, hogy elutazhattam Lengyelországba. Nagyon jól éreztem magam, és igyekezni fogok, hogy az idei tanévben is a kiválasztottakkal tarthassak a kirándulásra.